Előtanulmány készült, amelyből kiderül, hogy Magyarországnak az EU egyik logisztikai központjává fejlesztése megfelel az NFT kiemelt prioritásaival kapcsolatos elvárásoknak. A következő évtized fejlesztéseinek egyik legfőbb hordozója lehet.

Hét olyan kiemelt fejlesztési irány van, amelyek várhatóan az NFT II. sarokpontjai lesznek. Ezen prioritások között szerepelt a logisztika fejlesztése is. Ez a fejlődési irány széles körű elfogadásra kezd szert tenni a gazdaságpolitikát koordináló intézményekben.

Ahhoz, hogy a “Magyarország – logisztikai központ” koncepció megvalósulhasson, képesnek kell lennünk sokoldalú szolgáltatások összehangolt kínálatára. Az ehhez szükséges teendőket összefoglaló projekt ennek megfelelően maga is igen komplex. Ennek megtervezéséhez és lebonyolításához elengedhetetlen az üzleti és kormányzati szféra közös munkája, valamint a gazdasági és közigazgatási szakemberek, helyi és országos politikusok és a civil szervezetek együttműködése a munka valamennyi fázisában.

Az MLBKT, hogy a Nemzeti Fejlesztési Hivatallal és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen rendezvénysorozatot indít az egyes régiók sajátosságainak, érdekeinek és lehetőségeinek megismerésére, melyek beépíthetők lesznek a végleges programba.

Az NFT II. előkészítésének folyamatába illeszkedően kérte fel a Nemzeti Fejlesztési Hivatal a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaságot (MLBKT) egy előtanulmány készítésére, amelynek célja annak bemutatása volt, hogy Magyarországnak az EU egyik logisztikai központjává fejlesztése megfelel az NFT kiemelt prioritásaival kapcsolatos elvárásoknak és a következő évtized fejlesztéseinek egyik legfőbb hordozója lehet. (A tanulmányt az MLBKT elnökségi munkacsoportja készítette el. Tagjai Chikán Attila, Déri András, Kiss Péter, Mondovics János, Némon Zoltán és Rónai Péter.)

Nem másolható versenyelőnyünk, hogy hazánk több országgal határos és több (szám szerint négy) transzeurópai közlekedési folyosó megy át rajta, mint bármelyik szomszédos országon. Különös versenyelőnnyel bírunk a Balkán és a Közel-Kelet irányába menő forgalmat illetően, mivel ide az EU-n belül csak hazánkon átkelve lehet eljutni. Ezek a lehetőségek napjainkban, amikor a logisztika jelentősége nagy sebességgel nő az egész világon, hazánk általános fejlődésének fontos lendítő erői lehetnek.

A “Magyarország: logisztikai központ” megvalósítása érdekében az infrastruktúra fejlesztése mellett a regionális fejlesztések, a tudásközpontokkal való kapcsolat, a környezetvédelmi megfontolások, a külföldi tőke vonzása és a KKV támogatása terén is vannak teendők.

• Jelentősen csökkenhetnek a gazdaság szereplőinek költségei, versenyképesebbé téve az egész gazdaságot.
• Vonzerőt jelent a külföldi tőke számára, várhatóan mind pénzügyi befektetések, mind regionális ellátó rendszerek kialakítása céljából.
• Lehetőséget nyújt a területi egyenlőtlenségek mérséklésére.
• Kapcsolatot teremt az üzleti szféra és a tudásközpontok, a lisszaboni stratégiát megvalósító információs és tudásfolyamatok valamint az anyagi, gazdasági folyamatok között.
• Az ipari parkok és logisztikai központok régóta esedékes funkcionális és szervezeti integrálásával lehetőség nyílik a fejlesztés – termelés – forgalmazás komplex rendszereinek kialakítására
• Fontos körülmény továbbá, hogy nem az a cél, hogy minél nagyobb forgalom haladjon át rajtunk, hanem hogy olyan szolgáltatásokat tudjunk nyújtani, amiért érdemes erre jönni, itt megállni és a szolgáltatások igénybevételével a magyar GDP-t növelni, így a fejlesztő projekt a környezetet nem terheli.
• A városi és regionális logisztika elveinek rendszerbe foglalásával lényegesen javíthatja a lakossági ellátást.
• Az infrastruktúrának és a szolgáltatásoknak az európai rendszerbe integrálásával segíti NATO-konform védelmi szempontok érvényesítését.
• Az a tény, hogy a program megvalósítása jelentős részben a határ menti településekre koncentrálódik, illetve szélesre vágja az utakat a szomszédos országok felé, többletlehetőséget jelent a határon túli magyarság számára is.

Várjuk a régió jelentős vállalkozásait, helyi kisvállalatokat, önkormányzatokat, Regionális Fejlesztési Társulásokat, érdekelt civil szervezeteket

Meghívó