Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

Javaslatok

25 pont a 100 lépéshez

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara üdvözli a száz lépés politikáját és − amint több alkalommal kifejtette − fontosnak tartja a versenyképesség helyreállítását A kis lépések politikájával is el lehet indítani az elodázhatatlan reformfolyamatokat, de ebben az esetben még nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy az intézkedések önmagukon belül és egymás között is konzisztensek legyenek. Változtatásokra mindenekelőtt az intézményi struktúrákban, a közigazgatásban, az egészségügyben, az adó-, az oktatás-, a foglalkoztatás- és szociálpolitikában van szükség.

Minden lépésre rányomja bélyegét az egyensúly nyomasztó hiánya, a mozgástér szűkülése. Az adók és járulékok csökkentésére erősen korlátozottak a lehetőségek, a fedezetet aligha lehet a már erősen megnyirbált és kevéssé áttekinthető kiadások között fellelni. Az egyetlen kiút a nagy elosztórendszerek kiadásainak érdemi csökkentése lehet.

Helyesnek tartunk minden ésszerű törekvést az adóalap és adózók körének kiszélesítésére, a kedvezmények fokozatos leépítésére, valamint a fekete- és a szürkegazdaság visszaszorítására. Nem támogatjuk azonban a nem életszerű, a gazdaságban kárt okozó, a vállalkozók terheinek további növeléséhez vezető intézkedéseket.

Azonnali lépések:

A vállalkozások versenyképességének javítása

  1. Egészségügyi hozzájárulás megszüntetése
  2. Munkaadói járulékok legalább 2 százalékpontos csökkentése
  3. Az iparűzési adó – mint nem EU-konform adónem - megszüntetése
  4. Az üzemanyagok jövedéki adótartalmának csökkentése, a visszaigénylés lehetőségének kiterjesztése, a diszkriminatív szabályozás megszüntetése
  5. Gyakorított áfa bevallás megszüntetésére vonatkozó intézkedés visszavonása

Versenyképes munkahelyek− minőségi munkaerő

  1. Munkaerőimport engedélyezési és szabályozási rendszerének kidolgozása egyes hiányszakmák területén
  2. A tanulószerződéssel végzett pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének elősegítése gyakornoki rendszer bevezetésével egyes hiányszakmákban és/vagy elmaradott térségekben.
  3. Regionális kamarai kompetencia és vizsgaközpontok kialakítása.
  4. A szakképzés regionális irányítási funkcióinak bevezetése
  5. Munkaerőpiaci-képzések, mint sajátos kategória kivétele a közbeszerzési törvény hatálya alól
  6. Az intézményi finanszírozási rendszer munkaerő-piaci trendekre, prognózisokra épülő átalakítása
  7. A gazdálkodó szervezetek gyakorlati képzésben való érdekeltségének erősítése: normatív finanszírozás bevezetése az adminisztrációs költségekre, az anyag és szintvizsga költségeinek teljes elszámolhatósága a Szakképzési Alap terhére,
  8. A szakképzési hozzájárulás saját dolgozók képzésére felhasználható részének növelése, a rugalmatlan szabályozás megszüntetése.

A KKV-k helyzetéhez, valós igényeihez igazodó támogatási- és intézményrendszer

  1. KKV beruházási hitelprogram
  2. Üzleti angyalok hálózat kiépítése a kamarai irodák bázisán a tanulószerződéses hálózathoz hasonlóan.
  3. A garanciaszövetkezetek megújítása, működőképessé tétele, kamarai hálózatra telepítése.
  4. Egyablakos rendszer bevezetése a területi kamaráknál (ahol a hatósági ügyintézéshez szükséges dokumentumok, nyomtatványok szerezhetők be, illetve a kamarák a vállalkozások felhatalmazása alapján beszereznék a különféle – pl. pályázatokhoz szükséges – igazolásokat) .

Az EU források maximális kihasználása − a reálszféra bevonása a területfejlesztésbe, a II. Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásába, végrehajtásába

  1. A területfejlesztési törvény módosítása, a gazdasági kamarák számára teljes jogú tagság biztosítása a területfejlesztési tanácsokban.
  2. Az NFT2 kidolgozásában, megvalósításában a gazdasági önkormányzatok feladatait az érintett szervezetekkel kötött külön megállapodásban kell rögzíteni. A megállapodásoknak tartalmaznia kell az intézményrendszer vállalkozásokat érintő, szolgáltató jellegű funkcióinak megosztását a területi kamarákkal.

A reálgazdaság részvétele a kereskedelemfejlesztésben − a külpiaci jelenlét erősítése

  1. A kamarák intenzívebb bevonása a kereskedelemfejlesztési feladatok ellátásába, több állami forrás biztosításával.
  2. Brüsszeli kamarai képviselet létrehozása, a vegyes-kamarai rendszer bővítése, a kereskedelemfejlesztés fő irányaival összhangban koncepció kialakítása a kamarai pozíciókra.

Az állami és az önkormányzati szervek jogkövető magatartása

  1. Jogi garanciák, szankciórendszer kidolgozása és alkalmazása a szabályozásban, hogy az érintett költségvetési szervek ne gerjeszthessék a likviditási nehézségeket és határidőre teljesítsék a vállalkozásokkal szembeni kötelezettségeiket.

A közszféra korszerűsítése, racionalizálása

  1. Az államháztartási reform-bizottság megalakítása
  2. Egyes állami feladatok átadása a gazdasági önkormányzatoknak a gazdasági igazgatás területén (például egyes tevékenységek engedélyezésével, nyilvántartásba vételével kapcsolatos közigazgatási feladatok, amelyeket 2001-ig a kamarák láttak el).

Tisztességesen működő vállalkozások védelme- a kontárok kiszűrése

  1. Teljes körű, automatikus kamarai regisztráció bevezetése, a kamarai törvényben foglalt jogosítványok bővítése (eljárás kezdeményezése a Versenyhivatalnál, az önkormányzat jegyzőjénél, illetve a Cégbíróságnál), az etikai eljárások jogkövetkezményének (nyilvánosságra hozatal) érvényesítése az összes gazdasági szereplőre nézve

Budapest, 2005. május 11.